A Hangfoglaló Program kutatása: nem minden platform ugyanarra való – így változik a magyar előadók online stratégiája
A magyar könnyűzenei színtér szereplőinek egyre világosabbá válik, hogy ugyanazt az előadót, zenekart vagy koncertet más és más módon érdemes megmutatni az egyes social media platformokon. A Hangfoglaló Program kutatása szerint az online jelenlét ma már nem pusztán kommunikációs feladat: stratégiai kérdés, amelyben az algoritmusok, a közönség viselkedése és a fizetett hirdetések is komoly szerepet játszanak.
A magyar könnyűzenei szcénában jelenleg négy social platform határozza meg leginkább az online jelenlétet: az Instagram, a TikTok, a Facebook és a YouTube. Bár mindegyik ugyanannak a digitális ökoszisztémának a része, egészen másképp működnek. Más közönséget lehet elérni rajtuk, más tartalmakat pörgetnek, és az sem mindegy, hogy egy zenész milyen céllal használja őket. A Hangfoglaló Program online kommunikációra fókuszáló kutatása alapján az egyik legfontosabb kérdés manapság nem az, hogy „melyik platformon legyünk jelen?”, hanem az, hogy „mit akarunk az adott platformon elérni?”
Ugyanaz az előadó, négy különböző szerep
A kutatásban nyilatkozó előadók és szakemberek tapasztalatai alapján két markánsan eltérő platformstratégia rajzolódik ki napjainkban: az egyik tudatosan különválasztja a felületeket: Instagramra például fotók, személyesebb pillanatok és a mindennapok történései kerülnek, TikTokra spontán, humoros vagy rövid videók, míg Facebookon elsősorban a konkrét koncertinformációk és események jelennek meg.
A másik stratégia ennél jóval egyszerűbb: ugyanaz a tartalom kerül ki több platformra, minimális módosítással. Ez első pillantásra hatékony megoldásnak tűnhet, hiszen kevesebb munkával több felületet lehet megtölteni. Hosszabb távon azonban könnyen kiderülhet, hogy az egyes felületek eltérő logikája miatt ugyanaz a tartalom nem teljesít egyformán jól mindenhol.
És valójában a felhasználók sem ugyanazért nyitják meg ezeket az alkalmazásokat. A Facebookon általában koncertet, eseményt vagy praktikus információt kereshetnek, az Instagramon egy előadó személyiségébe, sajátos világába pillantanak be, a TikTok pedig az első felfedezések terepe is lehet - sokszor a közönség még azelőtt találkozhat ott az előadóval, hogy ismerné a zenéjét.
Egy jól működő online stratégia nem feltétlenül azt jelenti tehát, hogy mindenhol ugyanazt kell kommunikálni. Inkább azt, hogy ugyanazt a márkát, előadót vagy történetet többféle formában érdemes elmesélni.
Olvastad már? Élet az algoritmusok után – mi várható a zeneiparban?
A TikTokon gyakran a spontán, rövid videók teljesítenek a legjobban – még akkor is, ha eredetileg nem promóciós céllal készültek
-
Fotó: Canva
A koncertpromó nem mindenhol ugyanúgy fut
A koncertpromóció különösen érdekes kérdés.
A kutatás egyik interjúalanya szerint a fellépések népszerűsítésére elsősorban a Facebookot és az Instagramot használják, TikTokon viszont tudatosan kerülik a klasszikus koncertbejelentéseket. Ennek oka az algoritmikus működésben keresendő. Egy TikTok-videó elsődleges célja sok esetben nem az, hogy egy már meglévő követőt egy adott koncertre eljuttasson, hanem hogy új emberekhez jusson el. Ha egy tartalom túl direkt reklámnak érződik, az könnyen gyengébb teljesítményt produkálhat.
Ez egy fontos kommunikációs paradoxont teremt: egy koncert szempontjából releváns tartalom nem feltétlenül az, amelyik a legtöbb embert éri el. Egy TikTokon nagyot futó humoros backstage-videó például több százezer vagy akár milliós nézettséget is hozhat, de ebből nem következik automatikusan, hogy ugyanennyien koncertjegyet is vásárolnak. A megtekintés tehát nem egyenlő a konverzióval.
Ha szeretnéd kimaxolni a promóciót, érdemes a KoncertBooking.com eseményoldalon nyilvánossá tenni az eseményt, majd promózni azt a közösségi média oldalakon is.
Kapcsolódó tartalom: Koncertet szervezel, rendezvényed lesz? Ne vedd félvállról a promóciót!
Az algoritmus néha a spontaneitást jutalmazza
A platformstratégia egyik legnehezebb része éppen az, hogy az algoritmusok működése nem teljesen átlátható. Vannak jól ismert szabályszerűségek, de nincs olyan recept, amely garantálná a sikert. A kutatás szerint a rövid videós tartalmak jellemzően előnyt élveznek, miközben a magas végignézési arány és az interakciók – különösen a megosztások és mentések – sok esetben fontosabbak, mint az egyszerű lájkok. A spontánnak, hitelesnek és kevésbé „reklámszagúnak” tűnő tartalmak pedig gyakran jobban teljesítenek, mint a professzionálisan elkészített anyagok.
Ez utóbbi különösen érdekes a zeneiparban, ahol jelentős energiát és pénzt lehet fordítani egy-egy videoklip, koncertfilm vagy promóciós anyag elkészítésére.
A kutatásban több olyan példa is megjelent, amikor egy egyszerű, telefonnal készített felvétel nagyságrendekkel nagyobb elérést produkált, mint egy professzionális videó. Egy aluljáróban felvett utcazenész-videó például másfél millió megtekintést ért el egyetlen éjszaka alatt, miközben egy gondosan megvágott és megvilágított turnévideó ennek töredékét hozta.
Hasonló történet egy spontán, okostelefonnal készült krémestorta-fotó: több mint félmilliós elérést produkált, miközben az előre megtervezett koncertbejelentő posztok ezres nagyságrendben maradtak. Ez azonban nem feltétlenül azt jelenti, hogy a profi tartalom felesleges. Inkább azt, hogy a platformok mást tekintenek értékes tartalomnak, mint amit a kommunikációs szakemberek hagyományosan annak gondolnak.
Tehát a spontaneitás, az emberi pillanatok és a mindennapi történetek sokszor erősebb belépési pontok lehetnek, mint egy tökéletesen kivitelezett reklámanyag.
A professzionális koncertvideó nem feltétlenül garantál nagyobb elérést, mint egy telefonnal, spontán pillanatban rögzített felvétel
-
Fotó: Canva
A Facebook még mindig fontos – csak már fizetni kell érte
Miközben a TikTok és az Instagram látványosan átalakította a zenei kommunikációt, a Facebook továbbra sem tűnt el a képből, csak ma már más szerepet tölt be.
A kutatásban megszólalók egyetértettek abban, hogy a Facebook és Instagram organikus elérése jelentősen meggyengült, ezért a Meta-platformokon futtatott fizetett kampányok sok előadó számára már nem opcionálisak, hanem a marketingbüdzsé természetes részei.
Ez azonban újabb problémát vet fel: hogyan lehet úgy növelni a fizetett jelenlétet, hogy közben ne váljon teljesen kiszolgáltatottá a kommunikáció a hirdetési rendszernek? Több zenekar arról számolt be, hogy az elmúlt két-három évben akár kétszeresére vagy háromszorosára növelték a hirdetési büdzséjüket annak érdekében, hogy hasonló elérést produkáljanak, mint korábban.
A költségeken túl a digitális kommunikációt olyan tényezők is befolyásolják, amelyekre egy előadónak aligha van ráhatása: a kutatás szerint az utóbbi politikai választási időszakok különösen nehéz helyzetet teremtettek a kulturális szereplők számára.
Több tartalom helyett jobb stratégia
A Hangfoglaló Program kutatásának egyik legfontosabb tanulsága, hogy a platformökonómiában a jelenlét önmagában már kevés. Nem feltétlenül az lesz sikeres előadó az online térben, aki minden nap minden felületen aktív, hanem az, aki érti, hogy melyik social felületen, milyen közönségnek, milyen céllal és milyen tartalmat posztol.
A TikTok lehet a felfedezés terepe, ahol egy spontán pillanat új közönséget hoz, míg az Instagram a közösség és az előadói világ építésének eszköze. A Facebook továbbra is hatékony a konkrét események, koncertinformációk és célzott hirdetések számára. A YouTube pedig hosszabb életű, kereshető audiovizuális tartalmaknak adhat otthont.
A lényeg, hogy ugyanaz a zenei identitás más-más formában mutassa meg magát.
A magyar zeneipar számára ez egyben szemléletváltást is jelent. A közösségi média egy önálló kommunikációs tér, saját szabályokkal, saját gazdasági logikával és kiszámíthatatlan algoritmusokkal. Ennek eredményeképpen a következő évek egyik legfontosabb zeneipari kompetenciája várhatóan az lesz, hogy ki tudja jobban értelmezni a platformok logikákát, illetve el tudja-e találni, hogy mikor, mit és kinek érdemes kommunikálnia.
Regisztrálj a KoncertBooking.comra és tedd magad még láthatóbbá!
Kiemelt kép: Canva
Hasonló cikkek

